Te kinek szólsz, ha bajban vagy - avagy mi lenne velünk rendszergazda nélkül?
A rendszergazdák tipikusan olyan emberek a vállalatok életében, akik mindaddig meghúzódnak a háttérben, amíg fel nem merül egy működést gátló, azonnali megoldást igénylő probléma. Ilyen, a zavartalan működést akadályozó probléma lehet például egy lefagyott gép, elfelejtett jelszó, leállt nyomtatás, vírustámadás és még sorolhatnánk, amelyek azonnali megoldást kívánnak a rendszergazda kezei által.
A probléma megjelenését követően laikusok úgy láthatják, hogy ezek a vállalati hősök csak megjelennek, pár kattintással megoldják a kellemetlenségeket és eltűnnek ismét a háttérbe, azonban ők sokkal többet csinálnak ennél.
Az ESET szakemberei összegyűjtöttek néhány példát, hogy milyen lenne a vállalatok élete a rendszergazdák nélkül, amelyeket most mi is bemutatunk.
Ki is igazából a rendszergazda?
Tipikus sztereotípiaként él az emberek fejében az a kép, hogy a rendszergazda egy introvertált, mogorva IT-s, aki kizárólag az „egyszerűbb” informatikai tudást igénylő hibákat hivatott megoldani, azonban napjaink rendszeradminisztrátorainak feladatköre sokkal összetettebb. A hatékony problémamegoldó képességek mellett, ma már elengedhetetlen számukra a softskilleknek is a megléte, hiszen ezeknek az embereknek a jelentős része döntés-előkészítő és döntéshozó szerepet is betölt a kis- és nagyvállalatoknál egyaránt.
Az informatikában jártas szakemberek és az átlagfelhasználók tudásszintje közötti különbségek az elmúlt 30 évben óriásira nőttek, így egyre inkább specializálódott azoknak az univerzális szakembereknek a tudása, akik szoftverhez és hardverhez is egyaránt értettek. Továbbá manapság már annyira elkülönültek egymástól, hogy csak az IT biztonsági szakma is számos önálló szakmát foglal magában a víruslaborostól egészen a logoelemzőn át az etikus hackerig.
A rendszergazdák szakmai tudására a vállalat összes dolgozója nap mint nap rászorul, hiszen ők jelentik a megoldást a technikai hibák, vírusfertőzések elleni védekezés, hardveres és szoftveres környezet fejlesztésekkel kapcsolatos problémák felmerülése során. Továbbá ezeknek a szakembereknek a feladati közé tartozik még a mentések kezelése, spamek szűrése, erőforrások optimalizálása, frissítések irányítása, hibák elhárítása és az üzletmenet zavartalan működéséhez szükséges technikai támogatás biztosítása. Mindezeken felül az idén májusban életbe lépő GDPR szabályozásból adódó további extra adatvédelmi feladatok is az ő hatáskörükbe tartozik.
Ha ők egyszer csak kámforrá változnának, akkor biztosan észrevennénk a hiányukat, és talán nagyobb megbecsülést élvezne a háttérben végzett munkájuk.
Milyen egy rendszergazda nélküli világ?
- Nincs senki, aki vissza tudja állítani az elfelejtette jelszót, így a feledékeny munkavállaló nem tud dolgozni
- Nyári akciók idején nem tudnánk kényelmesen a kanapéból megrendeli az áhított hintaágyat
- Vagy ha lenne is hol megrendelni, a csomagküldők nem tudnák kezelni a megrendelésünket
- Nem tudnánk bevallani az adónkat
- Óriási káoszt okoznának a közlekedési lámpák szabályozatlan működése
- GPS térkép nélkül, pályaudvari menetrendeket tanulmányozva utaznánk
- Házon belül és házon kívül is csak a telefon és a fax lenne a kommunikáció eszköze
- Betegirányítási rendszer (pl. mentők) sem működne
- Szünetel a betegnyilvántartás, ideiglenesen vissza kell térni a kartonozásra
- Jegyzetelés elsődleges eszköze ismét a papír és a ceruza
- Ismét a könyvtárban kell a források után kutatni, az online elérhetőségek helyett
- Az e-mailes, illetve letöltéses dokumentumkiadás helyett órákat kell autózni az eredeti példányért
Mindig szükség lesz rendszergazdákra?
Az igaz, hogy napjainkra számos iparágban egyre nagyobb szerephez jut a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, azonban a rendszergazdák szakmai tudására és tapasztalatára még mindig nagy szüksége van a vállalatoknak, hiszen a döntések meghozatalakor nem lehet csupán a gépekre hagyatkozni.
